A 3-as és a 37-es főutat Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között összekötő útról ágazik el a zsákfaluba vezető út. Vilyvitány Vily és Vitány egyesítéséből jött létre 1940-ben. 

Mindkét település a Vitányi család birtoka volt.
Vily neve bizonytalan eredetű, egyes vélemények szerint a szláv Vil személynévből származik.

Már a bronzkorban is lakott hely volt, ezt bizonyítja, hogy határában 1857-ben bronzkori leletekre 
bukkantak. Első okleveles említése 1270-ből maradt fenn Wyl alakban. Többszöri tulajdonosváltás után 1321-ben Perényi Istvánnak, 1662-ben ZákonyZsófiának voltak itt birtokai.

A község sokáig Vitányiak jobbágyfalva volt, majd a család kihalása után, 1690-ben a királyi kamara lett a tulajdonos. Az utolsó birtokosa gróf Károlyi István volt.
Vitány szintén bizonytalan eredetű, feltehetően a szláv Vitanból származik. A település - VillaVitan - már szerepelt az 1205-35-ben készült Váradi Regestrumban. A település története jelentős részben megegyezik a szomszédos Vily községével. Vily és Vitány egyesülését vélhetően az is hátráltatta, hogy Vilyben reformátusok, Vitányban pedig római katolikusok laktak. 
A falu lakossága ma 310 fő, a csendes, egészséges környezet előnyeit felismerve azonban egyre több nyaraló épül Vilyvitányban. Többen foglalkoznak falusi vendéglátással, jelen van a településen a lovas turizmus, és kemping is készül. Az önkormányzat is igyekszik serkenteni az idegenforgalmat, ennek szellemében hozták létre a 2002. augusztus 8-án átadott Kálvária Dombot. Műemlék jellegű látványosság az 1771-ben épült református templom, a vilyi, a vitányi és az izraelita temető.

A térségben lévő "Ősrög tanösvény" Európa legöregebb kőzettanulmány útja. A község legjelentősebb rendezvénye a Vilyvitányi Motoros Találkozó, amelyet 1999 óta minden év július első hétvégéjén rendeznek meg.
A falu egyre népszerűbb a kirándulók, természetjárók és a lovasturizmus kedvelői körében.

Falusi vendéglátás

Eladó ingatlanok

­