A 3-as és a 37-es főutat Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között összekötő útról ágazik el a zsákfaluba vezető út.
Vilyvitány Vily és Vitány egyesítéséből jött létre 1940-ben.
Mindkét település a Vitányi család birtoka volt.
A tanösvény Magyarország legidősebb felszíni kőzeteit, a földtörténeti előidőben (kb. 900 millió éve) képződött kvarcit kőzeteket, permokarbon (285-375 millió éves) homokkövet,
konglomerátumot és csillámpalát, valamint az Ősrög kőzeteit keresztező, a Zempléni-hegység kialakulásakor keletkezett fiatal (11-14 millió éves) riolittufát mutatja be.
Bemutatásra kerülnek a terület kulturális, történelmi és természeti jellemzői: tájház, kálvária, a határsáv erdői.
A geológiai és természeti értékek bemutatása mellett, Vilyvitány község egyik látványossága, egyik turisztikai attrakciója az ősrög.
Az értékek melyeket bemutat a közönség számára, a Zempléni térséget is bemutatják egyúttal, hiszen annak jellegzetes élővilágát és geológiai jellemzőit is megismerheti aki végig járja a tájékoztatótáblákkal is kísért utat.
A tervezett projekt során a helyi tanösvényt bemutató film készült el, melyet olyan szakértő segítségével készítettünk el, aki közreműködött annak kialakításában is.
Géczi István, mint történelem és földrajz szakos pedagógus nem csak a geológiai jelentőségét, de kialakításának körülményeit is ismerteti a filmben, mely a tanösvény egyes állomásait is bemutatja.
Hörcsik József, mint Vilyvitány Község polgármestere is közreműködik, hiszen a térség és ezen belül Vilyvitány szempontjából ő tudja leginkább hitelesen megvilágítani a helyi tanösvény jelentőségét.
Így lesz a tanösvény mind szakmailag, mind társadalmilag bemutatott helyi érték, melyet mostantól sokkal szélesebb körben érhetnek el az érdeklődők.
A 3-as és a 37-es főutat Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között összekötő útról ágazik el a zsákfaluba vezető út. Vilyvitány Vily és Vitány egyesítéséből jött létre 1940-ben.
Mindkét település a Vitányi család birtoka volt.
Vily neve bizonytalan eredetű, egyes vélemények szerint a szláv Vil személynévből származik.
Már a bronzkorban is lakott hely volt, ezt bizonyítja, hogy határában 1857-ben bronzkori leletekre
bukkantak. Első okleveles említése 1270-ből maradt fenn Wyl alakban. Többszöri tulajdonosváltás után 1321-ben Perényi Istvánnak, 1662-ben ZákonyZsófiának voltak itt birtokai.
A község sokáig Vitányiak jobbágyfalva volt, majd a család kihalása után, 1690-ben a királyi kamara lett a tulajdonos. Az utolsó birtokosa gróf Károlyi István volt.
Vitány szintén bizonytalan eredetű, feltehetően a szláv Vitanból származik. A település - VillaVitan - már szerepelt az 1205-35-ben készült Váradi Regestrumban. A település története jelentős részben megegyezik a szomszédos Vily községével. Vily és Vitány egyesülését vélhetően az is hátráltatta, hogy Vilyben reformátusok, Vitányban pedig római katolikusok laktak.
A falu lakossága ma 310 fő, a csendes, egészséges környezet előnyeit felismerve azonban egyre több nyaraló épül Vilyvitányban. Többen foglalkoznak falusi vendéglátással, jelen van a településen a lovas turizmus, és kemping is készül. Az önkormányzat is igyekszik serkenteni az idegenforgalmat, ennek szellemében hozták létre a 2002. augusztus 8-án átadott Kálvária Dombot. Műemlék jellegű látványosság az 1771-ben épült református templom, a vilyi, a vitányi és az izraelita temető.
A térségben lévő "Ősrög tanösvény" Európa legöregebb kőzettanulmány útja. A község legjelentősebb rendezvénye a Vilyvitányi Motoros Találkozó, amelyet 1999 óta minden év július első hétvégéjén rendeznek meg.
A falu egyre népszerűbb a kirándulók, természetjárók és a lovasturizmus kedvelői körében.